Miért érdemes helyi termelőktől, őstermelőktől vásárolni?

Napjainkban egyre nehezebbnek tűnik a bevásárlás és a megfelelő étrend összeállítása. Számos szempont egyidejű figyelembe vétele szükséges a jó döntéshez. Ezek egyike, hogy honnan származó nyersanyagokkal töltjük fel a kamrát, milyen alapanyagokból sütünk, főzünk. 

Nap mint nap halljuk, hogy együnk elegendő, lehetőleg minimum 500 gramm zöldséget, gyümölcsöt naponta, s az étrendünk nagyobb részét tegyék ki a növényi eredetű táplálékok. Mindezek esetében akkor járunk el legjobban, ha az aktuális szezonnak megfelelő, ezáltal a lehető legfrissebb alapanyagokra esik a választásunk, s szem előtt tartjuk azt is, mekkora utat tett meg addig, míg az asztalunkra, tányérunkra kerül. A fenntarthatósági szempontok az egészségünknek is kedveznek, de ugyanígy az egyéni választásaink összeadódva szintén befolyással bírnak a tágabb környezetünkre is. Manapság, amikor a klímaváltozás már nem csak a távoli jövő lehetősége, hanem a mindannyiunkra ható valóság, akkor még inkább fontos lehet, hogy olyan beszerzési forrásokat keressünk, amik mindkét irányban pozitívan hatnak.

Nem könnyű a mindennapok során megoldani például azt, hogy pontosan ismerjük a megvásárolt zöldségek, gyümölcsök, gabonák, magvak eredetét, de már azzal is sokat tehetünk, ha döntően vagy egyre többször olyan helyről vásárolunk, ahol erre is van mód. A felgyorsult világunkban  extrán tudatosnak kell lenni, hogy például ne mindig a szuper-, hipermarketek pultjáról válogassunk. Ámbár ott is egyre könnyebb olyan terméket találni, amelyek nem import vagy nagyüzemi termelésből származnak.

Íme néhány lehetséges érv, ami a mérleget a kisebb méretű gazdaságok, farmok, őstermelők oldalára billenti. 

Az egyszerűség kedvéért jelen esetben a növényi eredetű alapanyagokra helyezzük a hangsúlyt.

Szezonális termékek előnyben

A kistermelők, őstermelők esetében valóban biztosított a szezonalitás, mivel idény jelleggel csak azokat a (nevezzük így) termékeket tudjuk elérni, amelyek aktuálisan megteremnek. Ez a kör is bővül idővel, mert például már beszerezhetünk hazai citromot is, ami korábban valóban egzotikumnak és tájidegennek számított.

A kevésbé feldolgozott alapanyagok kedvezőbb tápértéke 

Azzal, hogy ha nem feldolgozott alapanyagokat vásárolunk, legalább az esetek nagyobb részében, elkerüljük például a felesleges csomagolóanyagokat, nem kell aggódnunk a tartósítószerek miatt (bár ezek miatt amúgy sem kellene, mivel többszörösen bevizsgált anyagokról van szó), s kedvezőbb lehet a friss, nyers termék tápértéke is. Természetesen sok múlik a tárolási, szállítási veszteségen is.

Rövidebb szállítási útvonal, kevesebb üzemanyag és kipufogógáz

Abban az esetben, ha helyi, vagyis a közelben található termelő áruit vásároljuk, jelentősen csökkenthető a szállítás ökológiai terhe. Ez tovább minimalizálható, ha például egyszerre nagyobb tételben vásárolunk vagy csatlakozunk egy bevásárlói közösséghez. 

Hazai munkahelyek támogatása

Gazdasági okokból is előnyös lehet, ha a helyi termelőktől szerezzük be az árut, mivel ezzel támogatjuk a működésüket, ami munkahelyeket is teremt, ill. segíti azok megtartását. 

Emberi kapcsolatok erősítése

Bár időnként talán lassabbnak, bonyolultabbnak tűnhet a helyi termelőktől való vásárlás, rendelés, de például azáltal, hogy a piacokon vagy az átvételi pontokon találkozhatunk magukkal a gazdákkal, őket megismerve egy bizalmi kapcsolatot is kialakíthatunk. Erre nagy szükségünk van a mai jellemzően, online megélt világunkban is.

Ha még nem tettük és megtehetjük, keressük meg a helyi termelői piacot, és/vagy csatlakozzunk valamely helyi dobozrendszerhez, bevásárló közösséghez!

A témát még folytatjuk, amikor is a társadalmi, környezeti szempontokat vesszük figyelembe.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2024.01.19.

Kapcsolódó olvasnivalók:

Források:

A rövid ellátási lánc társadalmi-gazdasági és területi összefüggései termelői oldalról vas megye példáján

https://portal.nebih.gov.hu/-/az-ostermeloi-ertekesites-aktualis-szabalyai

Share This