Milyen előnyei vannak az élelmiszer-előállítás, mezőgazdaság egyes formáinak a társadalmi vagy környezeti szemszögből?

Mindennapi választásaink milyen hatással lehetnek a bolygó és a saját egészségünkre? A teljesség igénye nélkül felsorakoztatunk néhány szempontot, hogy milyen rövid, hosszú távú hatásai lehetnek az ipari gazdálkodásnak a kistermelőkkel, őstermelőkkel szemben?

Elértük a 8 milliárd lakost a Földön. Óriási szám. Jelentős szélsőségeket tapasztalhatunk: a világ egyes régióban a túlsúly, elhízás, túlevés okoz problémát, míg máshol éppenséggel az éhség, alultápláltság szedi áldozatait. A bolygónk kapacitása is véges, nem tud a végtelenségig ennyi embert elegendő mennyiségű és minőségű élelemmel ellátni. Számos megoldási javaslatot láthatunk magunk előtt: csökkentsük a húsfogyasztást, váltsunk át döntően növényi eredetű étrendre, ne vásároljunk egzotikus, távoli országokból származó, nálunk nem őshonos alapanyagokat, válasszuk a szezonnak megfelelő zöldségeket, gyümölcsöket, csökkentsük a félkész, készételek és a többszörösen feldolgozott alapanyagok fogyasztását. Egy szóval: igyekezzünk minél fenntarthatóbb étrendet kialakítani! Sok kis lépés sokra megy, ha sokan lépnek erre az útra.

Ettől függetlenül továbbra is kérdés, hogy honnan származik az a tetemes mennyiségű táplálék, ami napról napra az asztalunkra kerül. Nagy méretű farmokról, vagy kisebb gazdaságokból? Távolról vagy a közeli városból, faluból? Melyik az előnyösebb? Rövid vagy hosszú távon értjük az előnyöket? A kérdések hosszan sorolhatók. Pro és kontra is találunk számtalan szempontot, ami az egyik vagy másik mellett szól. Néhányat felsoroltunk, inkább gondolatébresztőnek.

Az ipari gazdálkodás melletti érvek

  1. rövid idő alatt nagy mennyiségű termény előállítására képes
  2. széles rétegeket képes ellátni elegendő mennyiségű élelemmel
  3. előre jósolható, tervezhető a hozam
  4. a nagyobb mennyiség révén könnyebb kielégíteni a növekvő keresletet
  5. minimalizálható az emberi erőforrás szükségessége a megfelelő technológia révén (ez a 7. ponttal ellentétben áll)
  6. olyan növények is termeszthetők a megfelelő kezelés, technológia segítségével, amelyek nem őshonosak az adott tájon, vagy nem az adott szezonban teremnek meg természetes közegükben
  7. sok embernek biztosít munkát, megélhetést

„A kistermelő az a természetes személy, aki saját gazdaságából származó alaptermékét, és abból általa előállított termékét, mennyiségi és területi korlát betartásával értékesítheti közvetlenül a végső fogyasztónak a gazdasága helyén, piacon, vásáron, rendezvényeken, illetve olyan helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek részére, amelyek közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik a termékeiket.” Forrás: NAK

A kistermelés, őstermelés mellett szóló érvek

  1. az adott égöv, táj földrajzi, természeti adottságait veszi figyelembe
  2. kisebb mennyiségű, de jó minőségű, tápértékű terményt biztosít
  3. az őshonos növények fennmaradását biztosíthatja
  4. rövidebb szállítási útvonalak segítségével jut el a termék a fogyasztóhoz (a REL, vagyis a rövid ellátási lánc is erre utal)
  5. környezet-, talajbarát művelési módokra ad lehetőséget
  6. csökkenthető/elhagyható a növényvédőszerek mennyisége (az ökológiai gazdálkodásnak külön szabályrendszere van, ezért nem feltétlenül minden „öko”/bio, ami kistermelésből származik)
  7. családi vállalkozásban is végezhető

A két lista talán nem is teljes, s nehéz a két oldalt összehasonlítani, emiatt inkább az előnyökre tettem a hangsúlyt. A hátrányok, nehézségek sem elhanyagolhatók persze.

Idealista elképzelés lenne azt gondolni, hogy mostantól mindenki csak kistermelőktől vásároljon, mert többek között nem is győznék a gazdák ellátni a megnövekvő igényeket. De amikor módunk van, megéri minél gyakrabban a fenntarthatóbb módon működő gazdaságok terményei mellett dönteni.

A tudatos választással, az előretervezéssel nemcsak a saját egészségünk, de a bolygónk jóllétét, egészségét is szem előtt tarthatjuk. Ez azonban sokszor idő-, energiaigényes lehet. Ahogyan nem is mindig a könnyebb út vezet messzebbre. A cél, hogy törekedjünk a fenntarthatóbb étrend követésére, aminek része az is, hogy megválogatjuk, mit és honnan szerzünk be. Természetesen az anyagiakat sem tudjuk félretenni, ezért ez valóban nem egy könnyű kérdés.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2024.02.08

Kapcsolódó olvasnivalók:

Miért érdemes helyi termelőktől, őstermelőktől vásárolni?

Források:

Fenntartható vagy ökológiai mezőgazdaság? Ma már nem lehetőség, kötelező!REL Kisokos

MIND Diéta

MIND Diéta

A hipertónia világszerte 1 milliárd embert érint, és előfordulása jelentősen növekszik az életkor...

read more
Share This