A közösségi média hatásai az étkezésünkre

Napjaink nagy részét – persze a munkánktól és az egyéb elfoglaltságainktól függően – az online térben és/vagy az on-line tartalmak, jellemzően a közösségi média böngészésével töltjük.

Az online világban és a különféle közösségi média felületeken látott tartalmak torzíthatják a valóságról alkotott elképzelésünket, és beszűkülhetünk a saját információs buborékunkba. Ennek negatív következményei is lehetnek. Kihathatnak akár az étkezésünkre is, hiszen nap mint nap számtalan tökéletesen megkomponált, megszerkesztett étel fotójával is találkozhatunk.

Fény az alagút végén

Szerencsére jó számmal akadnak olyan profilok is, akik ezeket a fotókat nem pusztán esztétikai okokból, hanem edukációs, prevenciós célzattal teszik közzé. De mivel online sokkal felületesebben olvasunk, ezért a szövegekre gyakran kevésbé koncentrálunk, és így nem jutunk hozzá a fotókhoz fűzött gondolatokhoz, amelyek lehet, hogy pont arra hívják fel a figyelmünket, az online világ furcsaságaira.

Instakompatibilis ételek

Azok a profilok, amelyek az étkezés, az életmód, a testépítés, fitnesz és sport témában tesznek közzé tartalmakat, valamilyen szinten (rövidebb, hosszabb ideig) hatnak a testképünkre, énképünkre is. Különösen a fiatalok érintettek a témában, mivel sokkal fogékonyabbak ezekre a benyomásokra és még jobban formálhatók ezek által.

Magunkon is megfigyelhetjük, hogy az intenzív színű Buddha-tálak, smoothie-k, a clean eating hashtaggel ellátott salátakompozíciók, a chiamaggal megszórt, avokádószeletekkel és általunk talán soha nem látott és nem kóstolt gyümölcsökkel díszített zabkásák láttán úgy érezhetjük, hogy a mi étrendünk ehhez képest sokkal egyhangúbb, unalmasabb. Hiszen a mi tányérunk közel sem olyan tökéletes, vagy esetleg nem is tudjuk megfizetni a képeken látott egzotikumokat, ha egyáltalán kaphatók valamelyik közeli boltban. Ez nem kevés szorongással, frusztrációval is járhat, ami az önértékelésünk és az önbizalmunkat is meggyepálhatja.

Mit tegyük?

Vegyük észre időben, hogy ha rosszabbul érezzük magunkat az adott platform, applikáció idővonalát görgetve, és ilyenkor tudatosítsuk magunkban a következőket!

Ezek a tartalmak többnyire hosszas szerkesztés, előkészítés, beállítás, számos filter (szűrő) használatát követően lettek annyira ideálisak, vagyis idealizáltak. Elképzelhető, hogy a posztoló valójában csak a kép erejéig készítette el az ételt, de nem ez jellemzi az ő mindennapi étkezését sem.

Emlékeztessük magunkat arra is, hogy nekünk nem kell ugyanilyen ételeket alkotni otthon! Egy étel lehet akkor is tápláló és finom, ha nem használhatjuk rá az instakompatibilis jelzőt. Persze fontos a tálalás, de nem lehet minden nap Michelin csillagos kompozíciókat kínálni (hacsak nem az a munkánk).

Figyeljük és szűrjük meg, hogy kit követünk! Vajon az illető milyen célzattal teszi ki ezeket a képeket, megmagyarázza az adott ételek készítését? Szakértője-e a táplálkozástudománynak,

hogy ha még diétás tippeket is ad mellette? Kövessünk inkább olyan embereket, akár dietetikusokat is, akik hitelesen tudják ábrázolni, hogy milyen sokszínű is lehet az étrendünk és nem a földtől elrugaszkodott mintát közvetítenek! Ők is tehetnek ki ezért szemet gyönyörködtető képeket, hiszen ezek a platformok főleg erről szólnak, de tekintsünk úgy ezekre a képekre, mint virtuális inspirációkra!

A közösségi média könnyen beszippant és függővé válhatunk a használatától, de igyekezzünk megtalálni azokat a tartalmakat, amelyek valódi értékkel is szolgálnak!

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

Kapcsolódó olvasnivalók:

Share This