Március 26., a lila nap

A lila nap eredete

A lila nap az Egyesült Államokból indult 2008-ban. Cassidy Megan, egy fiatal kanadai lány, aki maga is érintett a betegségben, alapította, aki egy iskolai felvilágosító óra után döntött úgy, hogy kiáll az iskolatársai elé, és mesél az epilepsziával járó mindennapokról. 2009-ben az Anita Kaufmann Alapítvány az Új-Skóciai Epilepszia Egyesülettel együttműködve elindította a Lila Napot, és több kollektív figyelmet és strukturáltabb kampányokat készített az Egyesült Államokban és nemzetközi szinten egyaránt. Azóta számos nemzetközi szervezet és alapítvány csatlakozott több mint 120 országból a kezdeményezéshez. A nap célja felhívni a figyelmet az epilepsziával élők kihívásaira, mindennapjaira. Ha ezen a napon lila öltözetet húzunk, kifejezhetjük az empátiánkat irántuk.

Epilepszia betegségről akkor beszélünk, ha az epilepsziás rohamok ismételten, kiváltó ok nélkül jelentkeznek. Az epilepszia betegség nem egységes kórkép, számos kiváltó oka lehetséges. A klinikai tünetek igen sokfélék lehetnek, és a rohamok lefolyása is igen változatos. Az ok nem mindig egyértelmű. A háttérben legtöbbször az agy strukturális elváltozása vagy genetikai tényezők állnak. Epilepsziás tünetegyüttes bármely életkorban kialakulhat, de csecsemő- és gyermekkorban gyakoribb. (Forrás: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2020/07/ketogen-konszenzus.pdf)

Az epilepszia és az étrend

A napjainkban főleg testtömegcsökkentési célból népszerűvé vált ketogén diéta célja nem a fogyás, hanem valójában a terápiarezisztens gyermekkori epilepszia kezelésében javasolt. Alapvetően a terápiarezisztens epilepsziások kezelésére fejlesztették ki, de napjainkban már elsődlegesen választandó terápiás lehetőség olyan betegeknél, akiknél a roham metabolikus zavar miatt alakul ki. Önállóan ne kezdjünk bele, csakis szakorvosi javaslatra, s dietetikussal együttműködve, mivel a rosszul kivitelezett és indokolatlanul követett ketogén diétának számos kedvezőtlen mellékhatása is lehetséges.

Nemcsak az öltözékünk lehet lila

Az antioxidáns hatású polifenolok egyik legnépesebb vegyületcsoportjának számítanak a flavonoidok. Hat alcsoport tartozik ide: flavonolok, flavanonok, flavanolok, flavonok, izoflavonok és antocianinok. Utóbbi csoportba soroljuk a cianidin, delfinidin, malvinidin, petunidin nevű vegyületeket.

Az antociánok növényi színanyagként sötét, vöröseskékes, lila, bordó színt eredményeznek többek között egyes bogyós gyümölcsöknek (fekete és piros ribiszke, málna, áfonya, földieper, stb.), a bodzának, a kék (vörös) szőlőnek, a meggynek, a padlizsánnak, a lilahagymának, vöröskáposztának.

Ez a színanyag nem csak esztétikailag érdekes, de külső védelmet biztosít a növényeknek az erős napsugárzástól és a hideg időjárás okozta károsodásoktól. Az antocianinokban gazdag táplálékokfogyasztása pozitív hatást gyakorol a szervezetre, különösen a kognitív funkciókra. A magas antocianintartalmú gyümölcsök, zöldségek rendszeres fogyasztása emellett védő hatásúnak bizonyult a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek megelőzése szempontjából is.

Viseljünk lila ruhát és együnk lila színű ételeket is (ne csak ezen a napon)!

2024.03.25

Kapcsolódó olvasnivaló:

Források: