Valós-e a félelem az adalékanyagoktól?

Popped wheat seeds full with food additive

A mai napig terjednek olyan körlevelek, ma már inkább közösségimédia-posztok, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy ne vásároljunk meg egy adott élelmiszert, ha XY darab E-számot látunk az összetevők között. Jogos-e a pánik, vagy ennyire azért nem kell tartani az E-számok mögött megbújó természetes vagy mesterséges eredetű adalékanyagoktól?

Mit nevezünk adalékanyagnak?

Adalékanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amely önmagában nem élelmiszer ugyan, de szándékosan, kis mennyiségben (maximum 10g/kg) adva az élelmiszerhez – az előkészítés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás, a tárolás során – kedvezően befolyásolja annak érzékszervi, fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait

Az adalékanyagok nem öncélúan kerülnek egy adott élelmiszerbe, használatuk javítja az élelmiszer feldolgozhatóságát, eltarthatóságát, érzékszervi tulajdonságait (színét, állagát, ízét, illatát…). Nélkülük, fajtától függően, nem lennének például hosszan eltarthatók vagy éppen annyira esztétikusak a termékek akár rövid időn belül is, hogy megegyük őket, hiába lennének fogyasztásra alkalmasak, biztonságosak.

Mik azok az E-számok?

Az adalékanyagok biztonságos felhasználására vonatkozó követelményrendszert két nemzetközi szervezet, a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága (JECFA) dolgozta ki. A jelölésükre használt kódrendszert, vagyis az E-számok rendszerét az Európai Közösség fejlesztette ki. Ezek a számok nemzetközi szinten egységesen jelölik, azonosítják az egyes adalékanyagokat. Vagyis nem titkos számokról beszélünk, sőt, a feltüntetésük az élelmiszerek csomagolásán az összetevők listában egyértelműen tájékoztatja a fogyasztókat a felhasznált anyagokról.

Ezen az oldalon rákereshetünk az egyes E-számok nevére, funkciójára, tulajdonságaira: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso

Milyen típusai lehetnek az adalékanyagoknak?

Az adalékanyagok két fő csoportjába a természetes és a mesterséges adalékanyagok sorolhatók. Utóbbiak nem találhatók meg a természetes nyersanyagokban, s az azokból készült élelmiszerekben, hanem szintetikusan előállított kémiai anyagok. Ez nem azt jelenti, hogy aggódni kell tőlük. Számos természetes anyag mesterségesen is előállítható, például a zöldségekben, gyümölcsökben megtalálható C-vitamin is, vagyis az aszkorbinsav.

Egyes adalékanyagok többféle funkciót is elláthatnak egyes termékekben, de a főbb csoportosításuk a következő:

színezőanyagok
édesítőszerek
tartósítószerek
antioxidánsok
állományjavító és -módosító anyagok
savanyúságot szabályozó anyagok
ízfokozók és -módosítók
sűrítők, zselésítők
stabilizátorok
édesítőszerek
egyéb kiegészítő- és segédanyagok

Mi az előnye az adalékanyagoknak?

Az adalékanyagok nélkül eléggé leszűkülne az élelmiszerboltokban, hiper-, szupermarketekben és webáruházakban kapható élelmiszerek kínálata.

Vegyük például a tartósítószereket! Ezek az anyagok a penészgombák, élesztők, baktériumok okozta romlás megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát. Nélkülük csak igen rövid lejáratú termékeket tudnánk vásárolni, mivel azok akár még azelőtt megromlanának, mielőtt elfogyasztásra kerülnének, akár már a boltban. Nem mindig észlelhető érzékszervi úton a káros mikroorganizmusok jelenléte, ezért igen kockázatos lenne ezen termékek elfogyasztása. Számos megbetegedést tudunk így a tartósítószerekkel megelőzni.

A színezőanyagok, antioxidánsok nélkül számos termék kinézete nem csábítana arra, hogy megvásároljuk őket, mivel az előállítás, feldolgozás, szállítás során veszítenek a természetes színükből, s adalékanyagok nélkül már nem lennének elég vonzóak, nem felelnének meg a fogyasztói elvásároknak. Gondoljunk például arra, hogy a frissen feldarabolt, lereszelt alma is milyen hamar megbarnul, de ha egy kevés – C-vitaminban gazdag – citromlével meglocsoljuk, máris tovább megőrzi természetes színét. A C-vitamin, más néven aszkorbinsav, mint antioxidáns gyakori adalékanyag, E-300 néven fordul elő az élelmiszerekben, s többek között ezt a fajta gyors színváltozást is késlelteni tudja a termékekben.

Természetesen ezek csak egy kiragadott példa, ami a szemléltetést szolgálja, de talán így érthetőbbé válik, hogy az adalékanyagok nem ellenünk, hanem értünk vannak.

Mivel a fogyasztói igények is kiszélesedtek, ezért az élelmiszeripar is igyekszik ezeket kielégíteni, s hosszabb eltarthatóságú, tetszetős, könnyen kezelhető, szállítható élelmiszereket állít elő.

Kell-e tartanunk az adalékanyagoktól?

Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználásának szabályait az Európai Unióban és így hazánkban is hatályos 1333/2008/EK rendelet írja elő, ennek értelmében egy adalékanyag csak akkor, és olyan mennyiségben adható az adott élelmiszerhez, amely a fogyasztó egészségére nem jelent kockázatot, nem vezeti félre a fogyasztót, használata technológiailag indokolt és más módon nem helyettesíthető, valamint alkalmazása előnyökkel jár (pl. megőrzi a tápértékét, vonzóbb lesz a megjelenése) a fogyasztó számára.

Meghatározásra kerül, hogy mely adalékanyagok, milyen mennyiségben (erre vonatkozik például az elfogadható napi bevitel = (acceptable daily intake, ADI) és mely élelmiszerekben használhatók fel. Az engedélyezés egy hosszú és precízen nyomon követett folyamat, amit időről időre felül kell vizsgálni.

Az EU-ban használt összes élelmiszer-adalékanyag biztonságát az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), illetve annak elődje, az élelmiszerekkel foglalkozó tudományos bizottság (Scientific Committee on Food, SCF) az utóbbi években újra felmérte, és így ezek csak akkor szerepelnek a jóváhagyott adalékanyagok hivatalos uniós listáján, ha humán egészségi szempontból biztonságosnak tekinthetők. Szükség esetén a korábbi biztonsági értékeléseket is áttekintették és aktualizálták az új tudományos eredmények figyelembevételével. Vagyis az adalékanyagok felügyelete, szabályozása folyamatosnak tekinthető, a tudomány fejlődésével és az újabb kutatási eredmények tükrében ez elengedhetetlen a fogyasztók biztonsága érdekében.

Tippek

Amikor csak tehetjük, törekedjünk a friss, nyers alapanyagokból otthon készült ételek, élelmiszerek fogyasztására! Ez azonban nem mindig megvalósítható és életszerű.

Tegyük félre a felesleges aggodalmat, ha időnként adalékanyagokkal készült termékeket eszünk, mivel a változatos, kiegyensúlyozott étrendben ezeknek is helye lehet, például az élelmiszerbiztonság érdekében.

Azok, akik valamely adalékanyagra allergiásak, érzékenyek, mindenképpen olvassák el alaposan a termékek összetevő listáját még a vásárlás előtt! Ugyanez javasolt azok számára is, akik nem érintettek ezen problémákban, mivel a felelős fogyasztói magatartás része a fogyasztás előtt tájékozódás.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2024.04.11

Kapcsolódó olvasnivaló: