TRÓPUSI HANGULAT A SOKOLDALÚ KÓKUSSZAL

Sokan vágyunk egzotikus, trópusi nyaralásra. Ha ez idén nem is jön össze, vagy inkább tudatosan a közelebbi, akár hazai úticélokat szemeljük ki, azért gondolatban tehetünk egy utazást, és a kókuszdióról olvasva bejárhatjuk ezeket a mesés tájakat.

A kókusz (vagy kókuszdió) a kókuszpálma (Cocos nucifera) gyümölcse. A kókuszpálmák a természetben a legelterjedtebb gyümölcsfának számítanak. Délkelet-Ázsiában, valamint az Indiai- és a Csendes-óceán közötti szigeteken számítanak őshonosnak. Manapság azonban már világszerte termesztik a kókuszt, és egyre népszerűbb íze, kulináris felhasználása és számos lehetséges egészségügyi előnye miatt. Lássuk, mi készülhet belőle!

Kókuszzsír vagy kókuszolaj?

Az elnevezés részben attól is függ, hogy hol tartózkodunk, milyen a hőmérséklet, mivel a hazai klímán szilárd halmazállapotban, tömbben is megvásárolhatjuk, míg a trópusokon ugyanaz a kiszerelés már folyékony lenne a melegebb hőmérséklet miatt. Ezt a változást itthon is megtapasztalhatjuk, ha télen vagy nyáron hasonlítjuk össze a dobozban vagy tömbben vásárolt kókuszzsírt, amelyet, ha felolvad, kókuszolajnak hívunk. Ezt a halmazállapot-változást az okozza, hogy a kókuszolajban/-zsírban a növényi olajokhoz képest jóval nagyobb a telített zsírsavak aránya, emiatt szilárdabb és képes zsírként viselkedni. A kókuszban levő telített zsírsavak nagyrészt középláncú zsírsavak, amelyeket MCT-nek is nevezünk, magyarul középláncú triglicerideknek az angol medium chain triglycerid megfelelőjeként.

Az MCT olajok fogyasztása segíti a súlytartást, növeli a fizikai teljesítőképességet, mivel emésztésük könnyebb, hiszen nem szükséges hozzá a zsírbontásért felelős lipáz enzim. Lényegében roboráló hatásúak. Fogyási célra emiatt az energia-, zsírtartalma figyelembevételével javasolt a kókuszolaj, mert önmagában nem fogja leolvasztani a felesleges zsírpárnákat, ha nem figyelünk oda az étrendünkre és az életmód egyéb tényezőire. A cisztás fibrózis, cachexia, hasnyálmirigy-gyulladás és epilepszia esetén ugyanakkor kifejezetten jó hatású a kókuszolaj fogyasztása, mivel nem terheli az emésztőrendszert, de mégis kellő energiát nyer általa a szervezet. A változatos étrend részeként, más olajok mellett, jó sütőolajnak számít a kókuszolaj.

Mi készülhet még a kókuszdióból?

Ha hozzájutunk egy egész kókuszdióhoz és sikerül is felnyitnunk, akkor a nyers „húst” kikaparhatjuk a héjából, és már ehetjük is. Feldolgozott formájában általában szeletelve vagy reszelve találjuk meg az üzletekben.

A szárított kókuszhúsból kókuszreszelék vagy kókuszliszt is készülhet. A kókuszreszelék kiválóan alkalmas sütésre, és egy kis természetes édességet és nedvességet ad a kekszekhez, a hazánkban igen népszerű kókuszgolyónak, vagy muffinokhoz és kenyerekhez is felhasználható. Mivel a kókuszliszt nem valódi liszt, hiszen nem gabonából készül, így gluténmentes. Érdemes alaposan kikísérletezni a receptekben, mivel nem keleszthető meg, és több folyadékot szív magába, mint a búzaliszt, így némileg másképpen viselkedik a sütés során, mint amit megszoktunk.

A kókusztej (vagy kókuszital) és a kókusztejszín a nyers, reszelt kókuszhús préselésével készül. Ügyeljünk arra, hogy egyes márkák hozzáadott cukrot is tartalmaznak, ezért mindig ellenőrizzük le bevásárláskor az összetevők listáját a címkén!

A kókuszvíz a zöld kókuszdió belsejében lévő átlátszó folyadékból készül, és elektrolitokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Kiválóan hidratál, és mivel cukormentes (ha nem ízesített változatban jutunk hozzá), így jól helyettesíti a cukrozott üdítőitalokat is.

Bármennyire is szeretjük a kókuszt és más, egzotikus tájakról származó gyümölcsöket, zöldségeket, érdemes azt is számításba venni a bevásárlás, sütés-főzés, ételrendelés alkalmával, hogy ezeknek a szállítása mekkora ökológiai terhelést jelent. Törekedjünk arra, hogy ezek valóban inkább egzotikumok legyenek a tányéron, asztalon, és ha csak lehet, a hazai és szezonális táplálékokat részítsük előnyben a fenntarthatósági szempontokra is figyelve!

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2022.07.21.

(Források: https://www.healthline.com/nutrition/coconut-nutrition; https://www.medicalnewstoday.com/articles/318394)

Share This