Ne az akaratod, a szokásaidat állítsd céljaid szolgálatába

Resolutions, fogadalmak

Le akarunk fogyni, és gazdagok lenni? Sokak által ismert technika: először is heteken át elalvás előtt erősen magunk elé képzeljük: az új, húsz kilóval könnyebb énünk egy yachton ringatózik az azúrkék tengeren, ez a célunk! Kár, hogy valószínűleg épp elpocsékoltunk egy jó adag mentális energiát, mivel „akarás” helyett szokásainkon át vezethet az út céljainkhoz. Akkor lefekvés előtt arról ábrándozzunk tán, hogy mindennap este fogat mosunk, miután megettünk egy tál salátát?  Nem egészen, de ezeknek az egyszerű napi cselekvéseknek sokkal több köze van a sikereinkhez és kudarcainkhoz, mint elsőre hinnénk.

Mark Manson író és blogger neve talán kevésbé ismert Magyarországon, mint Amerikában, de kiváló írása alapján gondolkodunk el azon, miért bukjuk el sorra a kitűzött célokat, de hogyan használhatnánk fel a szokások erejét, hogy elérjük őket. Manson ugyanis nem kevesebbet állít, minthogy sikerünk titka épp az unalmas „szokásrendszerünk” – már ha olyan irányba állítjuk, hogy a kívánt eredményt mintegy „mellékesen” meghozza. (Az ALSAD éppen ezen szokások „irányba állításában” tud sokat segíteni, ha étrendünkön, életmódunkon változtatnánk.)

Túlbecsüljük a célokat, alulbecsüljük a szokásokat

A „célok” lelkesítenek, pozitív érzelmeket szabadít fel a kimondásuk. Könnyen elképzelhetőek, és egyfajta „egyszeri” tranzakcióként jelennek meg a fejünkben: adunk X erőforrást, amiért kapunk Y jutalmat.  Afféle „rövidtávfutás”: sok energiát teszek valamibe, aminek rövid úton és látványosan kell megtérülnie, az útnak pedig eleje és vége van. Sokan ráadásul „királyi”=erőfeszítés nélküli úton szeretnének célba érkezni – ők szoktak elsőként felsülni.

A „szokások” viszont unalmasan hangoznak. Hát persze, ki ábrándozott holdvilágos éjszakán a fogmosásról, a sétáról a munkahelyünkre? Pedig mindennapi életünk minőségét épp ezek összessége határozza meg hosszú távon.

Befektetés vagy kiadás, avagy mi köze a járványmateknak a napi rutinhoz?

Most tegyünk egy kitérőt: befektetésként vagy kiadásként tekintünk a tevékenységeinkre?  

Ha húsz évig félreteszünk havi húsz dollárt, abból nem leszünk gazdagok. Ráadásul ha elköltjük a megtakarítást, pont ott fogunk tartani, mint amikor elkezdtük.  Ha befektetjük újra és újra, akkor már van arra esély, hogy megsokszorozzuk a kezdeti összeget.

Ha éhezéssel vagy önsanyargatással próbálunk leadni tizenöt kilót rövid idő alatt, akkor vagy feladjuk az elején, vagy a kúra után a kilók visszatérnek, és hozzák magukkal kis barátaikat is. Mitől is lenne tartós az eredmény, ha régi szokásaink is visszatérnek, amik a kiinduló állapotért felelősek?

Szokásaink megváltoztatása azonban a járványtanban megismert exponenciális függvény logikájával működhet: amit elértél, azt folyamatosan „fektesd be” saját érdekedben. Nincs egyszeri „teljesített” cél, hanem egyszerűen ismételjük a cselekvést naponta, hetente, automatikusan – ami egy idő után megszüli a maga eredményét. HA úgy eszünk és mozgunk, akkor fogyni fogunk – ne a fogyásra figyeljünk, hanem az oda vezető útra. A rögzülő szokásokat egyre könnyebb követni – míg az „akaratból” kiküzdött erőfeszítést idővel egyre nehezebb fenntartani.

Mi váltja ki azt, hogy elkezdjem a….?

Szokásaink jó része kötődik valamihez a környezetünkben. Az inger kiváltja a cselekvést, agyunk pedig megjutalmaz érte. Manson azt tanácsolja, ne arra pazaroljuk az energiánkat, hogy valamilyen cselekvés ellen küzdjünk, ezt az erőt inkább arra használjuk, hogy tudatosan teremtsük meg a megfelelő környezetet, hozzunk létre olyan ingert, ami a „helyes” cselekvést kiváltja belőlünk.

Ha szeretnénk rendszeresen sportolni, akkor akaraterőnket arra összpontosítsunk, hogy rögtön munka után hazaérve átöltözzünk sportruhába, és irány az edzőterem vagy a futókör. Ha ez 30 nap alatt szokássá válik, akkor meglepően hiányozni fog, ha nem teszed. Van, aki „megjutalmazza” magát a szokás kialakítása során, mások szerencsésebb módon magából a tevékenységből merítenek örömöt – így a legkisebb a kockázata egyébként annak, hogy abbahagyjuk, mert az „elhatározás” kevés, ha minden pillanatot kényszernek érzünk.

Kicsiben kezdj – ha nincs önbizalmad, akkor nevetségesen kicsiben

A tapasztalatok szerint épp az önbizalommal hadilábon állók szoktak nagy és nehezen kivitelezhető célokat kitűzni maguk elé. Hiszen ezzel már az elején meg is adják maguknak az írásbeli, pecsétes felmentést, miért is bukják el azonmód. Ahelyett, hogy pszichológiai kibúvókat keresnénk, tegyük a lécet alacsonyra. Akár röhejesen alacsonyra.  Mint az a férfi, aki két év alatt kb. 36 kilót fogyott, és ma már maratonokat fut – ő egész pontosan úgy kezdte, hogy négy teljes percet (NÉGY TELJES PERCET) töltött naponta kövéren, edzetlenül a szobabiciklijén. Futni azután kezdett csak, amikor a négyből tíz, majd harminc perc lett.

Manson szerint az emberek többsége túlbecsüli a saját elszántságát, és csak kevesen tűznek ki reális időn belül valóban elérhető célokat. Arról pedig végképp fogalmuk sincs – vagy irreális terveket készítenek – hogyan is fognak eljutni oda.

Legfontosabb szokásaink – jók és rosszak

Néhány „kiemelt” jó szokás elsajátításával további pozitív szokásokat már könnyebben illeszthetünk az életünkbe, illetve segítségükkel megszabadulhatunk néhány makacs rossz beidegződéstől is. Aki futni vagy biciklizni kezd, tapasztalatok alapján könnyebben szokik le a dohányzásról is. Bár a kutatók nem tudtak határozott listát adni a „legeredményesebb” szokásokról, de például Mark Manson szerint a következő szokások tehetik értünk a legtöbbet, fő a rendszeresség:

  1. Testmozgás és edzés: „ha nem tudod felsorolni a jó oldalait, akkor valószínűleg egy hatalmas, régi kő alatt élsz”- írja a szerző, hiszen a külsőd és közérzeted drámai változásán túl mindenféle rút betegségtől óvhat meg a rendszeres sport.
  2. Főzés: a legjobb módja annak, hogy TÉNYLEG uraljuk, amit eszünk, amennyit eszünk, de még barátaink előtt is felvághatunk vele.  De hobbinak sem utolsó.
  3. Meditáció: javítja a koncentrációképességet, nagyobb érzelmi stabilitást adhat, csökkenti a feszültséget, ami alvásminőségünket is javíthatja, de még mentális-érzelmi zavarok kezelésére is jó lehet.
  4. Olvasás: „ez maga a mágia! Az egyetlen módja, hogy belépj az agyamba, megismerd, mit látok, hogyan érzek dolgok iránt, aztán szabadon távozhatsz” – írja Manson, és nem tudunk nem egyetérteni vele – a tudásbővülés érve még el se hangzott.
  5. Írás: amely a szerző szerint gondolkodásunk minőségét javítja, emellett érthetőbb módon fejezzük ki magunkat mások számára – de terápiás és nyugtató hatása is van.
  6. Barátkozzunk és keressük mások társaságát: „tééényleg?” – mondja most az olvasó Manson szerint, de a pandémiás elzártságunk alatt szerintem sokan felismerték szociális kapcsolataink valódi értékét.

Manson listájából a helyes étkezés/főzés, a rendszeres testmozgás mindenképp olyasmi, amiben az ALSAD napi segítséget nyújt – az olvasás vagy a meditáció pedig adott esetben a Tudástár segítségével is megvalósítható. Az írásra vagy a barátkozásra pedig biztatjuk az olvasót – elbukott újévi fogadalmak helyett.

Lajkó Éva

Forrás: Mark Manson: Self-Discipline

COVID-rehab étrend

COVID-rehab étrend

Egy éve már, hogy itthon is azonosították az első COVID19 beteget. A vírus azóta is nagyon erős...

read more
Share This