Mit nézzünk az élelmiszercímkéken?

Nincs könnyű dolga annak, aki szeretne odafigyelni arra, hogy mi kerül a bevásárló kosarába, hiszen olyan sok információt tartalmaznak az élelmiszercímkék, amiket nem mindig könnyű értelmezni. Az alábbiak néhány fontos szempontot gyűjtöttem össze, ami segíthet a döntésben.

Minden apró részletre nem is tudtam itt kitérni, s ezek az információk a csomagolt élelmiszerekre vonatkoznak. Bár ma már környezetvédelmi szempontból a csomagolásmentességre való törekvés a trend és a követendő, azonban a csomagolás sem feltétlenül az ördögtől való. Előnye, hogy védi a terméket a szennyeződéstől, keresztszennyeződéstől (ami például a gluténmentes termékek esetében elsődleges), illetve számos hasznos információt és tájékoztatást ad a fogyasztónak a termék összetételéről, az energia- és tápanyagtartalmáról (100 g-ra/100 ml-re és egy adagra megadva), a tárolásáról, az elkészítéséről és az eltarthatóságáról is.

Az első lépés az Összetevők lista áttekintése. Itt csökkenő mennyiségi sorrendben találjuk meg azokat az összetevőket, amelyek az adott termékben megtalálhatók. Több meglepetéstől megkímélhetjük magunkat, ha még vásárlás alkalmával rátekintünk. Bár a felmérések szerint csupán pár másodpercet foglalkozik egy átlagos vásárló ezzel, mi legyünk résen és olvassuk át alaposan!

·  Rögtön érdemes azt is ellenőrizni, hogy tartalmaz-e hozzáadott (szabad) cukrot az adott termék, vagy éppenséggel természetes formában tartalmazza a cukrokat. Ez főleg cukorbetegek, inzulinrezisztenciában szenvedők számára fontos adat. Az egyszerű cukrokat több néven és formában is megtalálhatjuk, például így: szukróz, szacharóz, fruktóz/gyümölcscukor, tejcukor/laktóz, dextróz, maltóz, invertcukor, melasz, keményítőszirup, kukoricaszirup. A fruktóz, amely természetes formában a gyümölcsöket is édesíti, édesítőszerként is jelen lehet az összetevők között inulin, invertcukor, glükóz-fruktóz szirup, fruktóz-glükóz szirup, fruktóz szirup, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup vagy éppen izocukor néven is.

·  A sótartalom már abból kiderül, hogy a konyhasó (nátrium-klorid) megtalálható-e a fenti listában, de a tápanyagértékek részletezésénél is elolvashatjuk, hogy mennyi nátriumot tartalmaz az élelmiszer. A nátrium azonban nemcsak a sózásból eredhet, hanem a nyersanyagok (akár zöldségek) természetes nátriumtartalmából is.

·  A rendelet szabályozás miatt jelentősen csökkent az élelmiszereinkben megtalálható transz zsírsavak mennyisége, azonban, ha (zömmel például a pálmaolajból származó) hidrogénezett (keményített) növényi olajat/zsírt/zsiradékot tartalmaz a kiszemelt termék, akkor érdemes másikat választani, vagy csak ritkán, kis mennyiségben fogyasztani.

·  Ma már kötelezően feltüntetendő adatként, vastagon szedve, aláhúzva vagy külön kiemelve is elolvashatók az összetevők között a leggyakoribb allergének, így a gluténtartalmú gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve ezek hibridizált fajtái), a rákfélék, a tojás, a hal, a földimogyoró, a szójabab, a tej, a diófélék (mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia dió), a zeller, a mustár, a szezámmag, a kén-dioxid, a csillagfürt és a puhatestűek és az ezekből készült termékek jelenléte vagy az, ha ezt nyomokban tartalmazhatja a termék, mivel az előállítás során szennyeződhetett vele.

Macerásnak tűnhet, hogy mennyi mindenre kell odafigyelni, ugyanakkor az egészségünk, jó közérzetünk miatt fontos rászánni az időt, s tisztában lenni azzal, mi kerül a kosarunkba, majd a szervezetünkbe.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

Kapcsolódó olvasnivalók:

Share This