Az utóbbi időszakban igen népszerű az időszakos böjt. Sokak számára egyszerűnek és könnyen követhetőnek tűnik, mivel lényegében csak az étkezéseink időzítésére kell figyelni. Vajon tényleg csak erről szólna? Biztonsággal követhető bárki számára?
Mi is ez pontosan?
Az időszakos böjt (angolul: intermittent fasting, IF) azt jelenti, hogy az étkezéssel töltött időszakok között az illető nem eszik semmit, vagyis böjtöl. Az egyik leggyakoribb változatában, 16 órányi böjtölést követ a 8 órás étkezéses periódus követi. Leginkább az esti időszakra esik a böjt, így egy délutáni étkezést követően legközelebb reggel étkezik az, aki így él. Az étkezési időablak alatt nincs megszabva, hogy mit és mennyit ehet az illető. Ismert még az 5:2-es diéta is, amelynél öt napon át ehetünk bármennyit, amennyi jólesik, majd ezután két (zömmel egymást követő) napon át tart a böjt, amikor is maximum 500-600 kcal lehet a napi energia-felvétel.
Lehetséges előnyök
Az időszakos böjttel kapcsolatos, bár többnyire kis esetszámú kutatások azt mutatták, hogy ez a fajta módszer, amikor a szokásoshoz képest kevesebb energiát fogyaszt el az illető. hatásos lehet a testtömeg csökkentésére. Azonban ez a hatás megegyezik azzal, mintha egy amúgy is csökkentett energiatartalmú, de böjti időszakoktól mentes, a nap során egyenletesen beiktatott étkezéseket tartalmazó menüt követne valaki. Sokan amiatt is vágnak bele, mivel ezzel a módszerrel szeretnénk rendezni a szénhidrát-anyagcseréjüket.
Az éhezéskor a szervezet nem termel inzulint, hiszen nincs rá szükség, így értelemszerűen csökken az inzulinszint, egyúttal a vércukorszint is. Ez könnyen arra sarkallhatja akár a cukorbeteg, akár az arra hajlamos embereket is, hogy böjtöléssel kerüljék el az inzulin és/vagy vércukorszintet csökkentő gyógyszerek szedését. Nem ez a legjobb módszer erre, mivel egy cukorbeteg vagy inzulinrezisztens egyén számára az éhezés könnyen rosszulléthez is vezethet.
Lehetséges hátrányok
Az egyéni életkortól, egészségi állapottól és életmódtól függően a böjtölés negatív mellékhatásokkal is együtt járhat. Ide tartozik például a koncentrációhiány, a rossz hangulat, fáradtság, amit az éhezéses időszakok és az elégtelen energia-felvétel eredményez. Egy másik sajnálatos mellékhatás az, hogy a böjtölés megváltoztatja a savegyensúlyt a gyomorban. Ez pedig refluxhoz vezethet, vagy súlyosbíthatja a már meglévő problémát.
Megfontolandó
Az időszakos böjt valószínűleg nem tartható fenn a legtöbb ember számára hosszú távon, elvégre nem csak az energia és a tápanyagok miatt eszünk, hanem a közös étkezések, vacsorák a társas kapcsolatok ápolására is szolgálnak. Amennyiben ez az étkezési mód megfelel az egyéni életmódnak, például a munka jellege miatt, akkor akár hatékony stratégia is lehet a testtömeg szabályozása, karbantartása céljából, amennyiben az étrend kerüli a szélsőségeket. Ez azonban azt igényli, hogy gondos tervezés előzze meg az étkezéses időszakot, s kövesse a jelenlegi táplálkozási irányelvekben meghatározott javaslatokat, alkalmazkodva az egyéni egészségi állapothoz, étrendi szükségletekhez is.
Mielőbb bárki belekezdene, kérje ki orvosa, dietetikusa tanácsait is!
Összegzés
Ha bár a tudományos bizonyítékok azt sugallják, hogy az időszakos böjt, különösen ha estére, éjszakára kerül az éhezéses fázis, az egészségmegőrző étrenddel és életmóddal kombinálva hatékony módszer lehet a fogyásban, ill. a cukorbetegség kockázatának kitett emberek számára, nem javasolt mindenki számára. Már diagnosztizált cukorbetegek vagy a cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszert szedők, valamint olyanok számára, akiknek a kórtörténetében evészavarok (például anorexia és bulimia) szerepel, ill. a várandós és szoptató nők nem folytassanak időszakos böjtöt! Hacsak nem állnak szoros orvosi, dietetikai felügyelet alatt.
Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)
2021.11.19.
