Immunerősítés természetesen

Nyakig benne vagyunk a COVID negyedik hullámában, és ha visszatekintünk a másfél évvel ezelőtti első hullámra, akkor megértjük, hogy biztos, hogy ez a negyedik hullám nem az utolsó. Az első hullám idején sem hitték el sokan, hogy lesz második, harmadik stb. hullám is – ezért talán sokan gondolják most is, hogy ez a negyedik már biztosan az utolsó. Tekintettel arra, hogy ilyen típusú járványt már régen élt át az emberiség, ezért ez egy új tapasztalás mindenkinek, aki megéli a COVID-pandémia időszakát. Ennek megfelelően senki nem tudja, hogy hány hullám várható még, hogy miként fog ez a vírus, és a következtében kialakuló betegség velünk maradni. Ezért szerintem nem érdemes egy-egy hullám után hátradőlni, hogy akkor most már minden békés lesz, hanem olyan állapotba érdemes hozni a szervezetünket, hogy lehetőleg bármikor készen álljon arra, hogy felvegye a harcot a kórokozókkal.

Amellett, hogy természetesen fontos az aktív immunizáció (oltás) is, szükséges lenne egyénileg is lépéseket tennünk annak érdekében, hogy szervezenk minél erősebben szállhasson szembe akár a COVID-dal, akár más fertőző betegségekkel.

Ebben az esetben azonban nem csodabogyókra, -cseppekre és -pirulákra gondolok, hanem azokra a természetes megoldásokra, amelyek mindannyiunk rendelkezésére állnak, és rajtunk múlik csak, hogy mennyit építünk be belőlük az életünkbe.

Zöldség- és gyümölcsfogyasztás

Alapvető fontosságú, hogy az étrendünkben jelen legyen a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Az aktuális ajánlás napi fél kg zöldség és gyümölcs bevitele. Ezt azonban nem kell patikamérlegen mérni, törekedjünk arra, hogy minden főétkezésünk tartalmazzon min. 10-15 dkg zöldséget, és legalább az egyik kisétkezésünkben legyen gyümölcs. 500 g zöldség és gyümölcs soknak hangozhat elsőre, de ha eszünk pl. egy fél-fél paprikát a reggelihez/vacsorához, az ebédünk pedig akár egy hagyományos borsófőzelék, uzsonnára pedig eszünk egy közepes almát egy maréknyi dióval – már meg is vagyunk. Ez persze csak egy példa, de kb. ezt a szemléletet kell elültetni a fejünkben, és a napi menütervezésnél elővenni.

A zöldségek és gyümölcsök fontos vitamin- és ásványianyag-forrásaink, minél színesebb az étrendünk (mint a szivárvány), annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy megfelelő az antioxidánsbevitelünk is. Ezek az ún. mikrotápanyagok pedig aktívan segítik szervezetünk védekezőrendszerét.

Bélfóra támogatása

Immunrendszerünk egyik fő szereplője a bélrendszerünk, hiszen a táplálékon keresztül számos “idegen” anyaggal találkozik itt a szervezetünk. Bélflóránk egyensúlyának fenntartásához szinén alapvető jelentőségű a megfelelő zöldség-, és gyümölcsfogyasztás, hiszen az ezekben található élelmi rostok szolgálnak táplálékul a bélflóránkat alkotó baktériumoknak.

Szélsőséges korlátozásoktól mentes étrend

Sajnos nagyon sokakra jellemző, hogy belefognak valamilyen szélsőséges korlátozásokat tartalmazó, nem kiegyensúlyozott fogyókúrába. Ez a viselkedés a különféle diétadivatok miatt amúgy is általános, de ha valakinek a testtömege esetleg nőtt a COVID-időszakban, vagy tart attól, hogy a túlsúlya miatt nagyobb kockázata lehet a COVID-fertőzésnek, akkor még inkább lehet, hogy gyors “eredményt” akar elérni a fogyásban. A divatdiétáknál nagyon gyakori a szélsőségesen alacsony kalóriabeviteli javaslat, az egyhangú, fontos tápanyagokban hiányos, nem kiegyensúlyozott étrend. Ha pedig valaki akár már 2-3 hétig követ egy ilyen típusú diétát, akkor a szervezete nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, energia- és tápanyaghiányos lesz, legyengül – és így legyengül az immunvédekező-rendszere is.

Ha szeretnénk az egészségünk visszanyerése/megőrzése érdekében lépéseket tenni, akkor ne az újabb és újabb diéták felé forduljunk, hanem fokozatosan, lépésről-lépésre alakítsuk ki a stabil, maradandó szokásainkat – mint pl. szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres, örömteli fizikai aktivitás, megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés, stresszkezelés stb.

Fizikai aktivitás

Ahogy fentebb is említettem, a szervezetünk védekezési képességét jelentősen növelhetjük a rendszeres fizikai aktivitással. Az örömteli mozgásnak számos pozitív hatása van az egészségünkre: javítja a keringésünket, és így a szervek, sejtjeink oxigenizációját és egészségét, erősíti a légzőszerveinket, szerepet játszhat egyes krónikus betegségek megelőzésében/legyőzésében, pozitív hatással lehet a szervezeten belüli gyulladásos folyamatokra, javítja a zsír- és a szénhidrátanyagcsere egyensúlyát, és nem utolsó sorban kiváló stresszkezelési megoldás. 

Nem kell, hogy a fizikai aktivitás mindig intenzív legyen, a fő cél a rendszeresség, ezért fontos, hogy olyan mozgásformákat válasszunk, amelyekben örömünket leljük. Amikor csak tehetjük mozogjunk szabadtéren, a természetben, kiránduljunk, túrázzunk, kerékpározzunk, sétáljunk!

Dohányzás elhagyása, alkoholfogyasztás mérséklése

Senki előtt nem titok, hogy a rendszeres dohányzás káros hatással van a légzőszerveinkre, a keringésünkre, és számos krónikus betegség rizikófaktora. A dohányzás olyan gyulladásos folyamatokat okozhat a szervezetünkben, amelyek gyengítik az immunrendszert, amellett, hogy önmagában egy legyengült légzőrendszer már kevésbé ellenálló a légzésen keresztül a szervezetünkbe jutó kórokozókkal szemben.

A rendszeres alkoholfogyasztás szintén káros hatással van a keringésünkre, rontja a májunk működését, és szintén szerepet játszik gyulladásos folyamatok kialakulásban. 

Pihenés

A megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés kulcsfontosságú a szervezetünk működése szempontjából. Ez alatt érjük az elegendő, jó minőségű alvást, illetve azt az időt, amit nem alvással, de pihenéssel töltünk. A pihenési, alvási időszak alatt a testünk sejtszinten regenerálódik, ha erre nem biztosítunk neki elég időt, lehetőséget, akkor a szervezetünk működőképessége romlik, “legyengül”, nem fog tudni megfelelően védekezni a kórokozókkal szemben.

Ha krónikus alvási nehézségekkel küzdünk, akkor érdemes utánajárni, hogy mi lehet ennek az oka (pl. stressz, túl sok feladat vállalása, kései fekvés – akár munka, akár szórakozás, pl. TV-nézés miatt, kései étkezés, elektromos készülékek használata közvetlenül lefekvés előtt, alkoholfogyasztás tb.). Csak úgy, mint más, egészségvédő szokások esetében, ha nem fordítunk időt a tünetek mögött álló okok feltérképezésére és kezelésére, akkor hosszú távon nem működő megoldásokat fogunk választani. Lehet, hogy aznapra megoldja az altató a problémánkat, de önmagában az okot nem fogja kezelni.

Az alváson kívüli pihenés is fontos a testi és mentális regenerációban. Ez lehet csak pl. napi fél óra olvasás, zene hallgatás, rejtvényfejtés, séta, de lehet hétvégi aktív pihenés is, amikor kikapcsolunk a mókuskerékből. 

Ha akár fertőzéssel,a kár fertőzésmentesen át is vészeltük a COVID eddigi hullámait, ne dőljünk hátra, és ne gondoljuk azt, hogy nekünk nem alapvető érdekünk, hogy a lehető legerősebbre tornázzuk fel az immunrendszerünk működését. Ehhez ráadásul nincs is szükségünk drága csodaszerekre, csak adott esetben a viselkedésünk átalakítására.

Bodon Judit dietetikus

2021.11.18.

Share This