Érdemes újévi fogadalmakat tenni? 

Az óévet magunk mögött hagyva sokakban nagy elhatározások születnek. Elsősorban az egészségüket, életmódjukat szeretnék megreformálni. Mégis a legtöbb ígéret hamvába hal néhány hét, hónap múlva. Lehet ez másképp?

Egyénileg eltérő, ki mennyire tervez előre szilveszter éjjel, minden esetre január 1-jén a legtöbb fogadalom fogyásról, rendszeres testmozgásról, a káros szenvedélyek elhagyásáról szól. 

A gyakori kudarc oka, ha a fogadalom 

  • nem volt teljesen reális (túl gyors fogyást célzott meg, ami rövid idő alatt nem teljesíthető egészségkárosodás nélkül),
  • nem volt fenntartható (a heti 4 edzés beiktatása, megszervezése még azoknak is kihívás lehet, akik már hosszú ideje ennyit mozognak, nem, hogy egy kezdőnek, újrakezdőnek),
  • nem volt egyénre szabott (nem saját motivációból származott, vagy csak másolta valakinek a fogadalmát, mert az jól hangzott),
  • nem volt elég precízen megfogalmazva (nem elég csak annyit elhatározni, hogy leteszi valaki a cigarettát, érdemes határidőt is szabni, vagy mérföldköveket, hogy mikorra hány szállal csökkenti az adagot),
  • nem volt elég rugalmas (ha mégsem jött össze a napi négyszeri-ötközi étkezés, akkor rosszul érzi magát az illető, mert kudarcnak éli meg, miközben lehet, hogy ez csak egyszer-kétszer fordult elő, s alapjában ez nem jelenti azt, hogy nem teljesült).

Hosszan lehetne még sorolni az újévi fogadalmak nehézségeit.

Lássunk olyat célokat, fogadalmakat, amiket életkortól, testalkattól, edzettségtől függetlenül mindenkinek érdemes megfogadnia!

Együnk gyakrabban és többször szezonális zöldségeket, gyümölcsöket!

Az itthon termett idénygyümölcsök és -zöldségek kedvezőbb vitamin-, ásványianyag-tartalommal bírnak, mint a külföldről importált, nem helyben termesztett fajták. Emellett rövidebb utat tesznek meg a fogyasztóig. Ezzel jelentős mennyiségű üzemanyag, kipufogógáz is megspórolható. Ráadásul nem szükséges így a felületüket olyan anyagokkal kezelni, amelyek vagy a romlást lassítják vagy éppenséggel a beérést gyorsítják a szállítás alatt.

A gyakorlati megvalósításban segíthet, ha kijelölünk például egy napot a héten, amikor mindig elmegyünk a közeli piacra, vagy ha például beregisztrálunk egy dobozközösségbe, ahol a helyi termelő valóban szezonnak megfelelő terméseit vásárolhatjuk meg heti, kétheti rendszerességgel. A lényeg a folyamatosság és a könnyű beszerzési mód.

Előzzük meg az élelmiszerpazarlást!

A közel 65 kg-s évi mennyiség nem kis összeggel terheli meg a háztartások anyagi terheit, pedig ennek nagy részét meg lehetne spórolni. A bevásárlólista valóban sokat jelent, mivel ilyenkor kisebb az esélye annak, hogy olyat vásárolunk, amiből már van otthon. A nagyobb családi étkezések megtervezése szintén segíthet abban, hogy ne süssünk, főzzünk feleslegesen nagy adagokat, amiket aztán meg sem eszünk.

Vásároljunk tudatosan!

Nemcsak a növekvő élelmiszer-, alapanyagárak miatt érdemes még jobban mi kerülni a kosarunkba, akár fizikailag, akár virtuálisan. Az ár mellett fontos szempont, hogy honnan származik az adott termék, milyen nagy utat tett meg, míg elért hozzánk (mekkora az ökológiai lábnyoma), milyen csomagolásban tudjuk megvenni, ha nem éppen anélkül. Hiába gyűjtjük például szelektíven a szemetet, annak csak alig több, mint harmada kerül valóban újrahasznosításra. Törekedjünk a minél kevésbé feldolgozott termékek választására, ez a saját egészségünknek is jót tesz és a bolygónak is hasznos!

A fenti tippek nagy részét a WWF tippjei ihlették.

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2022.12.27.

Kapcsolódó olvasnivaló:

Források:

https://wwf.hu/hireink/egyeb-termeszetvedelem/ot-ujevi-fogadalom-amelyeknek-van-ertelme/

Share This