Hulladékcsökkentés a konyhában

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét (2022. november 17-29.) a környezettudatosságra, a helyes hulladékgazdálkodás lehetőségeire hívta fel a lakosság figyelmét. Mivel igen pazarló területe az életünknek a konyha, ezért – bár az idei témahét a textíliákról szólt – arra helyezzük a hangsúlyt, hogyan tudnánk csökkenteni a konyhai hulladékok mennyiségét.

Ugyan ebben nem vagyunk az európai „ranglista” elején az éves szinten egy főre eső élelmiszerhulladék mennyiségével, mégsem dőlhetünk hátra. A mostani élelmiszerárak mellett valóban óriási pazarlást jelent az élelmiszerek, ételek kidobása, de ráadásul a környezetet is szennyezzük általa. 

Már jól tudjuk, hogy milyen sok múlik a bevásárláson, s az alapos bevásárló listán. Ezzel elkerülhetjük, hogy feleslegesen vásároljunk meg egyes alapanyagokat, mivel már otthon van belőlük elegendő mennyiség. Ismételjük át a többi ötletet is!

Használjuk fel az alapanyagok minden részét!

Nemcsak a megromlott, megmaradt, lejárt élelmiszerekből kerül sok a kukába, de számos olyan zöldség-, gyümölcsrész is feleslegesen hulladékként végzi, amiket még jól tudnánk hasznosítani. A zöldségszárak, -levelek, -héjak például zöldségalapléhez kiválóan felhasználhatók. Ha ezt az alaplevet, jól záródó csomagolásban, lefagyasztjuk, később tészta-, rizsfőzéshez, zöldség-, húsleves, mártás, főzelék ízesítésére is felhasználható. A burgonya, cékla, répa héja ugyanúgy megsüthető, mintha burgonyaszirmot készítenénk. Így házilag készített nassolnivaló válhat ezekből az amúgy hulladéknak számító részekből is.

Az alma-, körtehéj gyümölcstea ízesítésére vagy illatos, fűszeres forróital alapjaként hasznosítható újra. A bio, vagyis növényvédőszerrel nem kezelt, emiatt fogyasztható citrom-, narancshéj sütemények ízesítésére, lekvárnak, dzsemnek is beválik.

A száraz kenyér is megpuhítható, ha kevés vízzel lespriccelve megmelegítjük a sütőben, mikrohullámú sütőben, hogy újraszeletelhető legyen. Ekkor is dönthetünk úgy, hogy végül kenyérmorzsaként adunk neki új életet.

A csontos húsokból megmaradt csontokból alaplé főzhető, amit hasonlóan a zöldségalapléhez, változatos módon tudunk felhasználni.

A kávé- és a szálas teából megmaradt zacc jól kiszárítva a virágföld dúsítására is bevethető, vagy akár a komposztálóba is szórhatjuk. A már nem friss, alaplének sem való zöldséglevelek, -szárak, -héjak szintén mehetnek a komposztra. Ezáltal valóban visszakerülnek a körforgásba.

Nem kell mindent egyből kidobni, ha „lejárt”!

Egyes lejárt minőség-megőrzési idejű terméket nem kell egyből kidobni, ha már lejártak, mivel a csomagolás és a termék jellege miatt még bizonyos ideig biztonsággal fogyaszthatók. Mielőtt automatikusan megszabadulnánk ezektől, tájékozódjunk, meddig tárolhatók még a lejáratot követően!

Az ételmaradékokat hasznosítsuk újra!

Nem maradhat ki a listából az sem, hogy a meg nem evett étel, ami a fazékban, tepsiben, serpenyőben maradt a következő étkezéskor (1-2 napig) is elfogyasztható. Akár más formában is. A szelethúsból húskrém, a leveszöldségből mártás, a főtt rizsből fasírt vagy rakott, töltött zöldség alapanyaga válhat. Legyünk kreatívak, így születnek a legjobb receptek!

Ami még fontosabb: a fenti praktikákra már a gyermekeket is tanítsuk meg azzal, hogy jó példával járunk elől!

Schmidt Judit dietetikus (Youteefool)

2022.11.29.

Kapcsolódó olvasnivaló:

Forrás:

http://maradeknelkul.hu/wp-content/uploads/2016/11/komposztalasi-utmutato-280x290mm-pdf.pdf

Share This