EVÉSZAVAROK 1. – ORTHOREXIA NERVOSA: AZ EGÉSZSÉGESÉTEL-FÜGGŐSÉG

Az elmúlt 13 évben, amikor az I. számú Gyermekgyógyászati klinikán dolgoztam, napi szinten foglalkoztam az evészavarok terápiájával, és adtam dietetikai tanácsokat evészavaros fiataloknak és szüleiknek. Az evészavarral küzdő betegek terápiájában a dietetikusnak is fontos szerepe van, bár maga az evészavar nem kifejezetten dietetikai, hanem inkább pszichológiai ellátást igénylő probléma. Ugyanakkor a dietetikus hozzájárulhat a kezelés hatékonyságához, a beteg életminőségének javulásához, a táplálkozási tévhitek tisztázásában, stb. 

Ez a téma még mindig fontos a számomra, ezért legújabb sorozatomban szeretném bemutatni a leggyakoribb evészavarokat. A járvány alatt egyértelművé vált, hogy az, hogy mit és mennyit eszünk, nagy mértékben összefonódik a lelkiállapotunkkal. A járvány kezdete óta egyre több evészavarral küzdő fiatal kerül a szakemberek látókörében.

Az orthorexia nervosa az egészséges(nek tartott) táplálékok kényszeres felhasználását jelenti, azaz egészségesétel-függőségről van szó. Ebben az esetben az étel minősége a kóros viselkedés tárgya, mert az érintettek speciális érzelmeket társítanak az ételekhez, és bizonyos szituációkban leküzdhetetlen vágyat éreznek az evésre vagy akár a koplalásra. Míg anorexiában és bulimiában az étel mennyisége a központi kérdés, addig az orthorexia nervosa esetében a minőség a fontos a páciensnek. Ha a beteg nem találja egészségesnek az ételt, koplalni is hajlandó, hogy ne kelljen „egészségtelen” ételt fogyasztania.

Az orthorexiások a pszichológus szakemberek szerint kényszeres-fóbiás vonásokkal is rendelkeznek. Felmerülhet a gyanú orthorexia érintettségre, ha a betegtől olyan kifejezéseket hallunk, hogy az étel: „veszélyes”, „mesterséges”, „undorító”, „hizlaló”. Az orthorexia gyakran „ártatlanul” indul, például abból, hogy az érintett kezelje egy krónikus betegségét, vagy javítsa általános közérzetét, vagy új táplálkozási irányzatot kezd követni. Az orthorexiában nagyon jellemző, hogy amikor ez az evészavar már előrehaladott, akkor a diétahibákat a páciensnél mindig bűntudat követi. Ez a bűntudat ezután az étrend még szigorúbb megszorítását, vagy adott esetben akár koplalást is eredményezhet.  Az orthorexiás személy legtöbbet azzal foglalkozik, hogy ellenálljon az „egészségtelen” ételek okozta kisértéseknek, és ha diétahibát követ el, akkor megbünteti, ugyanakkor, ha sikerül az általa preferált étrendet tartani, akkor megjutalmazza magát. Az orthorexiában szenvedőknek jellemzően nincs betegségtudatuk, sok esetben elvesztik józan ítélőképességüket is. Ragaszkodnak az általuk jónak tartott élelmiszer-beszerző helyekhez, termelőkhöz, márkákhoz. Sokszor indokolatlanul tartanak különböző diétákat, pl. gluténmentes, stb. Sok esetben csak azért választanak egy terméket mert az bio, vagy mert superfood. Megfigyelhető náluk a táplálkozással összefüggő hiedelmek és tévhitek kritika nélküli elfogadása is. A megszorított étrend miatt gyakran alakul ki náluk alultápláltság, vitaminhiány, amelyet a legtöbbször különböző „természetes” vitaminkészítményekkel, étrend-kiegészítőkkel igyekeznek orvosolni.

Alapvető tulajdonságait tekintve az orthorexia nervosa sokban hasonlít az anorexiára és a bulimiára, mert minden esetben az étel túlzott helyet foglal el az életvitelben, ezért mindenképpen célszerű ilyen esetekben szakszerű, pszichológus és dietetikus segítségét is kérni.

Simonová Erika dietetikus

2022.06.27.

Share This