DIETETIKUSOKNAK 4. – A DIGITÁLIS DIETETIKUS ÉS A VIRTUÁLIS PÁCIENS

Azt már láttuk a sorozat előző részeiben, hogy kerül a páciens a dietetikushoz, és azt is, milyen adatokkal, összefüggésekkel és feltételrendszerekkel dolgozik a dietetikus. Lássuk, mit csinál pontosan, ha van a munkát segítő „digitális asszisztense” – és mire jó a virtuális páciens.

A dietetikusnak tehát rendelkezésre áll egy kereshető, rendszerezhető adatbázis a felhasználandó étel-alapanyagokról, amelyeket összeválogatva receptek készíthetők. Az ALSAD az elkészített ételek tápanyag- és kalóriatartalmát is pontosan mutatja, így könnyen látható, hogy az adott ételféleség a diétás célokhoz illeszthető-e, és mennyit ajánlott belőle fogyasztani. A dietetikusok által felvitt receptek adatbázisa szintén rendelkezésre áll kereshető formában, akár egyéni, akár „családi” adagban megjelenítve.

Személyre szabott étrendi ajánlás úgy lesz ebből, ha mellé tesszük a páciens egyedi adatait és diétás céljait. A dietetikusnak azonban nem „nulláról” kell ezt általában elkezdenie, hanem rendelkezésére állnak a korábban már felvitt minta-étrendek, amelyekből az ALSAD előszűri azokat, amelyek az adott páciensnek a legmegfelelőbbnek tűnnek a kínálatból – és amelyeket klónozás-módosítással teljes mértékben az egyedi igényekhez lehet szabni.

Ha a páciens már regisztrált az ALSAD-ban, és felvitte az alapadatait, akkor dietetikusi kapcsolat esetén a listából kiválaszthatja dietetikusát is. Ha pedig a dietetikus regisztrálta őt közvetlenül, az összerendelődés már a regisztrációkor megtörténik. Ha a páciens jóváhagyja az összerendelést, akkor megtekintési jogot ad a dietetikusnak egészségügyi és étkezési adataira, illetve a dietetikus közvetlenül beállíthatja a diétás célokat és a mintaétrendet.

A páciens adataiból születik a „virtuális páciens” – az az egyedi adatsor, amely figyelembe vételével a dietetikus összeállítja az ALSAD támogatásával a mintaétrendet (diétát), miután a diétás célokat a kellő részletességgel meghatározta, az alapbetegség, az orvosi ajánlások, egyedi jellemzők (allergia, életmód, szokások) figyelembe vételével.

A páciens szóbeli kikérdezése tehát elmaradhat, a személyes találkozóval együtt. Nincs „elfelejtettem” – hiszen az adatok a rendszeren belül bármikor megtekinthetőek vagy kiegészíthetőek. Egyszerre láthatóak a laboradatok, étkezési vagy mozgási szokások, vagy akár az alkoholfogyasztásra vonatkozó válaszok – minden, amelyre egy személyre szabott étel- és életmódtanácsadáskor érdemes figyelni.

Simonová Erika dietetikus

2022.04.28.

Share This